25 dokumentum, amelyek a kötelező nyilvánosságra hozatali felülvizsgálat keretében (Mandatory Declassification Review, MDR) váltak hozzáférhetővé, bemutatják, hogyan tervezték és építették fel az USA döntéshozói 65 évvel ezelőtt az amerikai űrmegfigyelési hálózatot, hogy egyre növekvő számú műhold és törmelék információit felismerjék, kövessék és gyűjtsenek.
Az űrverseny az Egyesült Államok erőfeszítéseivel kezdődött, hogy űrobjektumokat fedezzenek fel és kövessenek, a Sputnik 1 előtti időktől a mai, sokkal sűrűbben lakott orbitális környezetig.
Ezek a dokumentumok a program eredetét és fejlődését ismertetik, többek között az első kamerák fejlesztését, amelyek 1956-tól kifejezetten amerikai tudományos műholdak fényképezésére és követésére készültek. Más dokumentumok leírják, hogyan bővült jelentősen a Space Detection and Tracking System (SPADATS) radar- és optikai szenzorainak száma az űrobjektumok, köztük a potenciális nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő szovjet katonai műholdak számának növekedésével lépést tartva.
Az amerikai űrmegfigyelési hálózat saját, kiegészítő és közreműködő elektro-optikai, passzív nagyfrekvenciás (HF) és radarszenzorokat tartalmaz, amelyek műholdi információk felhasználásával különféle módszerek és technológiák révén képesek világszerte az állampolgárok megfigyelésére.
Most
A kormányok képesek képalkotó műholdakat használni, amelyek nagy felbontású kamerákkal vannak felszerelve, és részletes felvételeket készítenek a Föld felszínéről. Ezek a műholdak információkat tudnak szolgáltatni számos tevékenységről, például városfejlesztésről, mezőgazdaságról, infrastruktúráról és emberek mozgásáról. A műholdas szenzorok különféle információk gyűjtésére alkalmasak, mint például hőmérséklet, időjárási minták és szennyezettségi szint. Ezeket az adatokat fel lehet használni a környezeti feltételek és közvetetten az emberi tevékenységek megfigyelésére.
A kormányok világszerte történő állampolgármegfigyelési módszere nagyon egyszerű: műholdakat használnak. Például a GPS-követésnél a műholdakat gyakran alkalmazzák navigációs és helyalapú szolgáltatásokhoz. A kormányok és nagy technológiai cégek hozzáférhetnek GPS-adatokhoz, hogy valós időben kövessék személyek vagy járművek mozgását.
Egy másik hagyományos módszer feltalálásuk óta a kommunikáció lehallgatása: A kormányok képesek telefonszolgálatokat, e-maileket és adatátvitelt lehallgatni és ellenőrizni, amely információt adhat az emberek tevékenységeiről és helyszíneiről.
Természetesen a műholdakat jó célokra is lehet használni, például érzékeny helyek, mint a katonai létesítmények, határterületek vagy illegális tevékenységre hajlamos területek megfigyelésére, vagy katasztrófaelhárítási és vészhelyzeti intézkedésekre. A kormányok ezen technológiák segítségével felmérhetik a természeti katasztrófák mértékét, tervezhetik a segélyakciókat és koordinálhatják a mentési műveleteket.
És most a nagy technológiai cégek is az űrbe mennek
Elon Musk és a SpaceX bemutatja a Starlink katonai változatát, amelyet Starshield-nek neveztek el. Az újonnan létrehozott weboldal szerint a Starshield a Starlink katonai és állami változata lesz, egy műhold alapú internetszolgáltatásé. Kezdetben három területre összpontosít: földmegfigyelés, kommunikáció és tárolt rakományok.
Ez egy kémműhold és kommunikációs platform lesz, amelyet minden egyes ügyfél számára személyre lehet szabni.
A Starshield bevezetése nyilvános megerősítése annak, hogy a katonai és kormányzati szervezetek a SpaceX legnagyobb ügyfelei. Még az eredetileg például alul ellátott vidéki területek összekapcsolására tervezett fogyasztói Starlink-szolgáltatás is most már a hadviselés területére esik.
A Pentagon átvállalta a költségeket számos Starlink-terminál esetében Ukrajnában, és már intenzíven használja a műholdhálózatot és a SpaceX rakétákat. A NASA az egyik legnagyobb partnere a SpaceX-nek, és a vállalat 2018-ban először telepített rendszereket a Légierő számára az űrbe.
Júniusban egy műholdat bocsátott fel a német kormány számára.
Elon Musk megerősítette, hogy a Starlink rendszerekben használt kommunikációs technológiák fejlettebbek, mint a Föld legjobb katonai technológiája...
“A SpaceX folyamatos együttműködése a védelmi minisztériummal és más partnerekkel azt mutatja, hogy képesek vagyunk mind az űrben, mind a földön nagyszabásban működni” – olvasható a vállalat honlapján. A Starshield elindítása azon a bejelentésen követte, hogy december 1-jén a Szövetségi Kommunikációs Bizottság engedélyezte a SpaceX számára további 7500 műhold, az úgynevezett “konstelláció” fellövését. A közeljövőben az alacsony Föld körüli pálya tele lesz Musk márkájú műholdakkal.
Mi van a többi szereplővel?
Mostanra Kína és Oroszország robusztus űrhelyzetfelismerő rendszereket fejlesztettek ki, amelyek elengedhetetlenek számukra. (Az űrfelügyeletet ma általában űrhelyzet-tudatosságnak nevezik.) 2021-ben David Thompson tábornok, az Egyesült Államok Űrerőinek helyettes parancsnoka kijelentette, hogy “mind Kína, mind Oroszország rendszeresen támadja az amerikai műholdakat nem-kinetikus eszközökkel, beleértve a lézereket, rádiózavarókat és kibertámadásokat. E támadások többségének információi titokban maradnak.
Néhányukat azonban nyilvánosságra hozták, mint például a 2022. február 24-én az orosz kibertámadást a ViaSat kommunikációs műholdak földi infrastruktúráját, amely megszakította a szolgáltatást Ukrajna és több európai ország számára. Oroszország rendszeresen zavarja a GPS jeleket különböző területeken, beleértve Ukrajnát a 2014-es inváziója óta és Észak-Norvégiában a NATO-gyakorlatok során. Kína és Oroszország emellett bevetésre kész műhold-ellenes fegyverekkel rendelkezik, amelyek hagyományos robbanófejekkel vannak felszerelve, és képesek az alacsony Föld körüli pályán lévő műholdak megsemmisítésére.
A világ minden részén, beleértve magánszemélyeket, nem-kormányzati szervezeteket, vállalatokat és kormányokat, a kommunikáció, navigáció, katasztrófaelhárítás, időjárási információk, környezet- és mezőgazdasági megfigyelések, geológia, ocekánográfia és számos más alkalmazás területén számos műholdra támaszkodnak.
A holland LOFAR távcső csillagászai megfigyelték a SpaceX Starlink műholdak tucatjait és megállapították, hogy továbbra is “nem kívánt elektromágneses sugárzást” bocsátanak ki elektronikájukból az International Astronomical Union közleménye szerint. A Starlink műholdak vizsgálata során megállapították, hogy a megfigyelt műholdak jeleket sugároznak ki azokon a frekvenciákon, amelyek zavarják a rádiócsillagászati megfigyeléseket.
A Starlink műholdakról származó interferencia rendkívül megnehezíti a rádióteleszkópok számára távoli űrobjektumok jeleinek felismerését. Normál körülmények között a rádiótávcsöveket elkülönített, speciális területeken helyezik el, ahol nem léphet fel interferencia. Így elkerülhető mind a földi, mind a keringő műholdak általi interferencia.
PRVCY hatások
Fontos tudni, hogy a polgárok műholdas megfigyelése jelentős adatvédelmi aggályokat vet fel. Mindig is tudtuk, hogy az USA kémkedik, de most, a nagy techcégek, mint például a Starlink miatt, a törvények és szabályozások sok országban már nem betarthatók.
Habár a műholdas megfigyelés néhány aspektusa nemzetközi megállapodások és szabályozások hatálya alá tartozik, mint például az Űrmegállapodás és a Távérzékelési irányelvek, amelyek célja a nagy felbontású képek terjesztésének korlátozása, nem bízunk abban, hogy a nagy technológiai cégek és a kormányok betartják ezeket a szabályokat.
Megvédeni magunkat a műholdas megfigyelés elől kihívást jelenthet, mivel gyakran fejlett technológiákra és erőforrásokra van szükség. Bár nem lehet teljesen kikerülni a műholdas megfigyelést (végül is egy titkos társaságot hozunk létre, amely föld alatt él), vannak lépések, amelyeket megtehetünk annak érdekében, hogy védjük a magánéletünket, és csökkentsük a nem kívánt megfigyelés kockázatát:
#PRVCYTippek
Korlátozza a nyilvánosan elérhető információkat:
Figyelj arra, mit osztasz meg online, különösen a közösségi médiában. Kerüld a személyes adatok, pontos helyek és utazási tervek nyilvánosságra hozatalát, amelyek a mozgásaid követésére használhatók fel.
Használj titkosítást:
Titkosítsd a kommunikációdat, hogy megvédd adataidat a lehallgatástól. Használj biztonságos üzenetküldő alkalmazásokat és e-mail szolgáltatásokat, amelyek végpontok közötti titkosítást kínálnak.
Kerüld el a GPS-képes eszközöket:
Kapcsold ki a GPS-t az okostelefonodon, amikor nincs rá szükséged. Fontold meg az offline térképek, például az Osmand használatát is.
Biztosítsd a Wi-Fi-det:
Védd a hálózatod erős jelszóval és titkosítással. Tiltsd le az útválasztó távoli kezelését, és használj virtuális magánhálózatot (VPN), hogy titkosítsd az internetes forgalmadat.
Használj fizikai védőpajzsokat:
Használj fizikai gátakat, mint például függönyök, redőnyök vagy ablakfóliák, amelyek blokkolják vagy csökkentik a kinézetet. Így megvédheted a magánszférád a talajról történő megfigyelés ellen.
