A hálózati eszközök a házainkban, autóinkban és testünkön levő szemek és fülek.
Egyre inkább összekapcsolt világunkban az Internet of Things (IoT) átalakító technológiává vált, amely lehetővé teszi mindennapi tárgyainknak az adatok gyűjtését és megosztását.
Szenzorok, kamerák, mikrofonok és más technológiák segítségével folyamatosan gyűjtenek adatokat és küldik azokat vállalati szerverekre elemzésre és tárolásra. A kormányok és technológiai cégek már igényt tartottak az úgynevezett „Internet of Things” által generált információkra, ami súlyos adatvédelmi következményekkel jár mindannyiunk számára.
A dolgok internetének megértése
A dolgok internete egy olyan fizikai tárgyakból álló hálózat, amely szenzorokkal, szoftverekkel és kapcsolódási lehetőségekkel van ellátva, hogy adatokat gyűjtsenek és osszanak meg. Ezek a tárgyak, amelyeket gyakran „okoseszközöknek” neveznek, a legegyszerűbb háztartási eszközöktől a legösszetettebb ipari gépekig terjedhetnek.
Ezeket az eszközöket az internethez kapcsolva az IoT lehetővé teszi a zökkenőmentes kommunikációt és automatizálást, ami nagyobb hatékonyságot, kényelmet és produktivitást eredményez.
Azok a fejlett képességek, amelyeket az Internet of Things (IoT) és a hozzá kapcsolódó technológiák lehetővé tesznek, sok mai társadalmi változásért felelősek. Mielőtt az adatvédelem kockázataival foglalkoznánk, ismerkedjünk meg a dolgok internetének számos előnyével.
A főbb előnyök közé tartoznak:
Automatizálás és hatékonyság: Az IoT eszközök rutinfeladatokat automatizálnak, növelve ezzel a hatékonyságot különböző területeken, mint például a gyártás, a közlekedés és a mezőgazdaság.
Jobb egészségügyi ellátás: Az IoT lehetővé teszi a paciensek távoli megfigyelését, hordozható egészségkövetőket és okos orvosi eszközöket, amelyek javítják a paciens ellátását és proaktív beavatkozásokat tesznek lehetővé.
Okos házak és városok: IoT-alapú okos házak és városok biztosítanak kényelmet, energiahatékonyságot és jobb erőforrás-gazdálkodást a hálózatba kapcsolt eszközök révén.
PRVCY-következmények
Az IoT bár hatalmas lehetőségekkel bír, jelentős veszélyeket is rejt a digitális adatvédelem szempontjából, amelyeket figyelembe kell venni. A videomegfigyelés olyan terület, amely az IoT-nak és más okos technológiáknak köszönhetően jelentősen fejlődött.
Az IoT intelligens monitorai és szenzorai, új nagysebességű hálózatokkal kombinálva, ígéretet tettek a videomegfigyelő rendszerek teljesítményének és lehetőségeinek javítására.
Az alábbiakban két technológiát mutatunk be, amelyek javítanak a videomegfigyelő rendszerek funkcionalitásán.
Mesterséges Intelligencia (MI) és gépi tanulás (ML)
Az elemzés erejének bevezetése a személyzet nélküli videomegfigyelésbe. Megbízhatóan betanított MI rendszerek lehetővé teszik a kiterjedt megfigyelési hálózatok alkalmazását anélkül, hogy emberi felügyeletre lenne szükség.
Vezeték nélküli kommunikációs technológiák, mint az 5G és a szűk sávú IoT (NB-IoT)
Javítsák a videofolyamok rendelkezésre állásának sebességét, emberi és AI-alkalmazások számára. A csökkentett késleltetési idő javítja a videorendszerek teljesítményét és növeli a felhasználói élményt. Az NB-IoT jelek áthatolási képessége lehetővé teszi, hogy videokamerákat helyezzenek el eddig elérhetetlen területeken.
A következmények többek között:
1. Adatsértések: Sok eszköz adatokat gyűjt és továbbít, ami növeli az adatvédelmi incidensek és jogosulatlan hozzáférések kockázatát. Személyes adatok, például egészségügyi adatok vagy privát rutinok veszélybe kerülhetnek, ami személyazonosság-lopáshoz vagy érzékeny információk visszaéléséhez vezethet.
2. Standardizált biztonsági intézkedések hiánya: Az IoT-eszközök gyakran nem rendelkeznek szabványos biztonsági protokollokkal, ami sebezhetővé teszi őket a kibertámadásokkal szemben. Gyenge jelszavak, nem javított szoftversérülékenységek és elégtelen titkosítás érzékeny adatokat tehet hozzáférhetővé rosszindulatú szereplők számára.
3. Elégtelen beleegyezés és átláthatóság: A felhasználók nem lehetnek teljesen tisztában azzal, hogy milyen adatokat gyűjtenek össze az IoT-eszközök és hogyan használják fel azokat. Az adatgyűjtés és megosztás átláthatóságának hiánya alááshatja a felhasználók bizalmát és sértheti az adatvédelmi jogaikat.
4. Profilalkotás és célzott reklám: Az IoT-eszközök nagyszámú felhasználói adatot gyűjthetnek, beleértve a viselkedési mintákat, preferenciákat és helyinformációkat. Ez az adat célzott reklám céljára felhasználható, ami tolakodó és manipulatív marketing gyakorlatokhoz vezethet.
5. Felügyelet és nyomkövetés: Az IoT-eszközök kamerákkal, mikrofonokkal vagy földrajzi helymeghatározó funkciókkal aggodalmat kelthetnek a megfigyeléssel és jogosulatlan nyomkövetéssel kapcsolatban. Az ilyen eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférés veszélyeztetheti a személyes magánéletet és akár a testi épséget is.
A hálózatba kapcsolt eszközök egyre növekvő elterjedése a kormány számára széles körű lehetőséget biztosít arra, hogy az emberek életéről részletes képet alkosson. Számos vállalat kínál csomagokat hálózatba kapcsolt eszközökkel: a Google mindent árul a hálózati kameráktól a termosztátokon és aktivitáskövetőkön keresztül a digitális asszisztensekig, és még magánbiztonsági felügyeletet is kínál a Brinks partneri kapcsolaton keresztül. A rendőrség kiegészítheti a hálózatba kapcsolt eszközök adatait azokkal az információkkal, amelyeket saját széleskörű megfigyelési eszköztárával gyűjtött.
A lakásban lévő kamerák képeket és mozgásokat rögzíthetnek, a digitális asszisztensek magánbeszélgetéseket vehetnek fel, és a hálózati termosztátok nyomon követhetik, mikor lépnek be és hagyják el az egyes szobákat az emberek. Más eszközök, mint az aktivitáskövetők és az autók navigációs rendszerei, hosszú időn keresztül részletesen rögzítik az emberek mozgásait. Ezek a feljegyzések nemcsak arra vonatkozóan szolgáltatnak információt, hol tartózkodik egy személy otthon vagy a munkahelyén, hanem arról is, hogy kikkel van kapcsolata, és milyen alkotmányosan védett tevékenységekben vesz részt, mint például imádság vagy tüntetés.
Ez a fajta átfogó nyomon követés a digitális korszak előtt elképzelhetetlen lett volna, és megszűnteti a megfigyelés gyakorlati korlátait, mint például a 24/7-es felügyelet személyzeti költségeit.
Most a nagy tech-cégek kémtechnológiát alkalmazó eszközöket fejlesztettek ki, hogy csak néhányat említsünk,
A Google Nest Hello csengő arcfelismerést használ címkékben, amelyek tárolják azokat az arcokat, amelyek gyakran haladnak el a kamera előtt. Az Amazon Alexa mikrofonok privát beszélgetéseket rögzítenek házakban és autókban, és a híres viselhető eszközök, mint a Fitbit, valós időben követik az emberek mozgását, életjeleit és tartózkodási helyét.
A nagy mennyiségű adat, amelyet ezek az eszközök generálnak, lehetővé teszi a bűnüldöző szervek számára, hogy elemezzék egy személy közelségét egy bűncselekményhez, értékeljék az áldozatok és gyanúsítottak közötti kapcsolatokat, és akár terhelő kijelentések felvételeit is újravizsgálják. Ahogy a tárolási költségek egyre csökkennek, az interneten található dolgok által gyűjtött információkat gyakran meghatározatlan ideig lehet megőrizni – egy olyan gyakorlat, amelyet egy olyan üzleti modell támogat, amely a felhasználói adatokra támaszkodik új termékek fejlesztése érdekében.
Például egy kaliforniai férfit vádoltak mostohalánya meggyilkosságával, miután a Fitbit megmutatta, hogy a nő szívverése először jelentősen megemelkedett, majd gyorsan leesett, mielőtt leállt volna – ugyanabban az időben, amikor egy szomszéd Ring-felügyeleti kamerája a férfi autóját mutatta a háza előtt.
Videómegfigyelő cégek feltörése, így bűnözők kutatási célpontokat keresve számos kamerafolyamot megtekinthetnek. Jelentés nélküli kamerák elrejtése szállodai szobákban vagy magánlakásokban, hogy belépési adatokat lopjanak, vagy videoklipeket készítsenek gyanútlan személyekről, amelyeket az interneten árulnak.
Mi rejlik a Mesterséges Intelligencia mögött?
Több ezer alkalmazott fér hozzá a kamerádhoz és a hangodhoz:
Minden adat, amelyet a tech vállalatok gyűjtenek, ezekhez a mesterséges intelligencia adatcímkéző vállalatokhoz kerül, akik a képeid címkézésével, az audiód átírásával és a tartózkodási helyed, az online vásárlásaid és a böngészési előzményeid rögzítésével nyereséget termelnek.
Az IoT-ben rejlő PRVCY-kockázatok csökkentése
Olyan sok életterületünkre van hatással közvetítők által, hogy egyre inkább szükségessé válik az alkotmányos és jogi védelem megfelelőségének újragondolása.
#PRVCYTipp
Ha rendelkezel valamelyik ilyen eszközzel, keress az interneten utasításokat, vagy kérj fel egy szakembert a készülék alapbeállításainak megváltoztatására, hogy megelőzd a visszaéléseket, és ellenőrzést gyakorolj a csatlakoztatott videokamerák felett az alapértelmezett beállítási paraméterek használatával, amelyeket sok ügyfél nem változtat meg.
A dolgok internete hatalmas potenciált hordoz magában az életünk megváltoztatására, de jelentős kockázatot is jelent a digitális magánéletre. Ha megértjük ezeket a kockázatokat és megfelelő védőintézkedéseket tesszük, egyensúlyt teremthetünk az IoT előnyei és személyes adataink védelme között. Ahogy az IoT fejlődik, fontos, hogy az egyének, szervezetek és politikai döntéshozók együttműködjenek e kihívások kezelésében, és egy biztonságos és a magánéletet tiszteletben tartó IoT-ökoszisztéma létrehozásában.
Egy olyan világban, ahol folyamatos megfigyelésnek vagyunk kitéve állami és magánszereplők által, sürgősen szükséges a jogi keretek frissítése és a magánélet védelmének újragondolása, hogy figyelembe vegyük a technológiai vállalatok elkerülhetetlen szerepét a mindennapi életben.
